Álomtánc

Ne bánd, ha a legszebb dallam is csöndet ér,
Bárhogy szállt, végül földet ér,
De mégis szól, benned él, zenél,
Mintha rejteke lennél.

Ne bánd, az álom sorsa az ébredés,
De mégis él, mégse tévedés,
Szép emlék és ez nem kevés,
Jobban fáj az ha elvész.

refrén:
Álomtánc volt, csodavilág,
Két parázsból gyönyörű láng,
De áruló fényt minden csillag meglát,
És nézd, most árnyak földje vár ránk.
Álomtánc volt, csodavilág,
Égig érő igazi vágy,
Mégis elmúlt, elhamvadt már,
Most más dallam száll.

Ne bánd, az álom sorsa az ébredés,
De mégis él, mégse tévedés,
Szép emlék, és ez nem kevés,
Jobban fáj az, ha elvész.

Álomtánc volt, csodavilág,
Két parázsból gyönyörű láng,
De áruló fényt minden csillag meglát,
És nézd, most árnyak földje vár ránk.
Álomtánc volt, csodavilág,
Égig érő igazi vágy,
Mégis elmúlt, elhamvadt már,
Most más dallam száll.

Álomtánc volt, csodavilág,
Két parázsból gyönyörű láng,
De áruló fényt minden csillag meglát,
És nézd, most árnyak földje vár ránk.
Álomtánc volt, csodavilág,
Égig érő igazi vágy,
Mégis elmúlt, elhamvadt már,
Most más dallam száll.

Szerelem

Már közel a perc, majd valahogy mégis rámfigyelsz, sosem bánod meg hogy ismersz.
Már gyötör a vágy, már nemcsak az álmom gondol rád, nem is váratnál ha tudnád.
Ha nálam ébrednél, ha rám éreznél, te mással már nem léteznél.

Refr.: Gyere velem, vezess át az életen, szerelem.
Gyere velem, utam járd hogy végtelen, ne legyen!
Gyere velem, veled másnak képzelem, szerelem.
Hát gyere velem! Kérlek mond hogy, igen!

Már közel a perc, majd valahol mégis átölelsz, tudod jól nem nyersz, ha nem mersz.
Hát gyere mesélj, mond hova repít ez a szenvedély, milyen tűz az ami te lennél.
Ha nálam ébrednél, ha rám éreznél, te mással már nem léteznél.

Refr.: Gyere velem, vezess át az életen, szerelem.
Gyere velem, utam járd hogy végtelen, ne legyen!
Gyere velem, veled másnak képzelem, szerelem.
Hát gyere velem! Kérlek mond hogy, igen!

Hát gyere velem!

Titokban álmodozunk

1.
Sose vártam rád, és mégis jöttél.
Szerelembe fordult minden érzés.
Sose tudtam eltitkolni többé,
hogy meglátni és megszeretni, ennyi volt, már jól tudom.

2.
Nem akartam azt, hogy túlszeressél
Mire jó, ha nem tarthat örökké
De nem akartam elfordulni Tőled
s elhinni, hogy nem lesz többé folytatás, csak búcsúzás.

Refr.:
Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

3.
Nem akartuk azt, hogy így legyen.
De külön útra tértünk hirtelen.
Ki vigyáz majd ránk, ha messze mennénk,
útvesztőben kóborolva, merre jársz? Már nem találsz.

Refr.:
Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Titokban álmodoztunk összebújva,
esküdtünk az igaz szóra,
hogy nem tudhatja más csak Te meg én.
Titokban átkarolva, összebújva,
hallgattunk sok hazug szóra,
s nem tehettük azt, mit szeretnénk.
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?
Szerelem, de mondd, így mennyit ér?

Ez a srác

Nézd, nekem ez most pont így jó.
Nézd, a nap is süt, száz fényt szór.
A szívemen át,
a nap sugarát
te átölelheted.
Senkit sem vársz már,
mert itt vagyok veled.

refrén:
Ez a srác most más és érzem, mit akar,
betakar, ha kell, s ha alszom, átölel.
A srác most más, a szeme ragyog,
és száz mosolyt kapok.

Néz, mosolyog rám s egy szót sem szól.
Néz, beszélni kár, s ez így van jól.
A szívem adom,
mert így akarom,
s te átölelheted.
Senkit sem vársz már,
mert itt vagyok veled!

refrén (2x)

A szívem adom,
mert így akarom,
s te átölelheted.
Senkit sem vársz már,
mert itt vagyok neked!

refrén (2x)

Ő az, aki átölel,
jön, ha kell,
rám figyel
minden percben.
Hangja dallam a szélben
s az égen csillogó fény.

Bon voyage

Egyedül, nem számít, hogy merre jársz,
Mindíg új cél csábít.
Keresed az újabb választ,
Bár értenéd, miért kell, ha csak ámít!

Ugyanúgy, mint akkor rég,
Most is elhiszed, hogy vár,
Hiszen a szíved súgja neked,
Bon voyage!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Szabadon, sebeid nem számolod,
Ami volt nem bánod.
De nem elég, szíved újra útrakész,
Kell, hogy lásd nem csak álom.

Mert ugyanúgy, mint akkor rég,
Most is elhiszed, hogy vár,
Hiszen a szíved súgja neked,
Bon voyage!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Ugyanúgy, mint akkor rég,
Most is elhiszed, hogy vár,
Hiszen a szíved súgja neked,
Bon voyage!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Régi ajtó nyitva áll,
Mégis újra arra vársz,
Hogy elszakadhass mindentől,
És végre hazatalálj!

Rossz ez így nekem

Rossz ez így nekem,
Úgy hiányzol és nem volt még ilyen
Gyönyörű szerelem.
És valami még, minden álmom rég tiéd!

Ez a város álmos hajnalt hoz,
Csupa fáradt arcot összemos.

Hideg szellő fújja arcom,
Itt vagyok, de mégsem látszom,
Hiszen a szívem
Ott maradt, nálad hagytam.
Rossz ez így nekem,
Hogy hiányzol és nem volt még ilyen
Szerelem, szeretem.
És valami még, minden emlék fáj rég!
Rossz ez így nekem,
Úgy hiányzol és nem volt még ilyen
Gyönyörű szerelem.
És valami még, minden álmom rég tiéd!

Átrepülnék hozzád mindenen,
Rajtad kívül minden végtelen.

Hideg szellő fújja arcom,
Itt vagyok, de mégsem látszom,
Hiszen a szívem
Ott maradt, nálad hagytam.

Rossz ez így nekem,
Hogy hiányzol és nem volt még ilyen
Szerelem, szeretem.
És valami még, minden emlék fáj rég!
Rossz ez így nekem,
Úgy hiányzol és nem volt még ilyen
Gyönyörű szerelem.
És valami még, minden álmom rég tiéd!

Visszanézek, nem is élek,
Belehalok, semmi vagyok,
Tiéd minden, ott a szívem,
És valami még, minden álmom rég tiéd!

Rossz ez így nekem,
Hogy hiányzol és nem volt még ilyen
Szerelem, szeretem.
És valami még, minden emlék fáj rég!
Rossz ez így nekem,
Úgy hiányzol és nem volt még ilyen
Gyönyörű, szerelem.
És valami még, minden emlék fáj rég!


Rossz ez így nekem,
Hogy hiányzol és nem volt még ilyen
Szerelem, szeretem. És valami még, minden emlék fáj rég!
Rossz ez így nekem,
Úgy hiányzol és nem volt még ilyen
Gyönyörű szerelem.
És valami még, minden álmom rég tiéd!

Titkok kertje

Csoda érzés, mégis féltés,
Ha a szerelem már átkarolt.
Száll a szívem, semmi sincsen,
Csak úgy jött, és elrabolt.

Érzem végre, csendben új csodát ígér,
Szívem dobban, egyre jobban
Látom csillagport hint rám az ég.

Az arcod tiszta tükrén a napfény csillogó

Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében.
Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében.

Pici szirmok, harmat csillog,
Színes pillangókkal száll a szél.
Annyi illat bódít, ringat,
S az ég a földdel összeér.

Árnyék nélkül ma már szikrázó a fény,
Benne úszom, éppen alszom,
Mert az álmunk végleg összeért.

Az arcod tiszta tükrén a napfény csillogó

Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében.
Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében.

Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében.
Mondanám, de nem akarom, féltelek, s ez jó nagyon
Itt élsz a szívemben, a titkok kertjében.

Búcsúzom

Álmos fáradt hajnalok, tudom
Valaki más voltam.
A fény kihúnyt már nem ragyog, hagyom
Elaludt hajnalban.

A szerelem elmúlt már,
Sohasem éreztem talán,
Szeretned nem kell rég,
Vedd el és adjál még nekem.

Búcsúzom, búcsúzol, és hagyom
Más vagyok, másról álmodom
Régi, téves út tudom.

Fájó érzés jól tudom, nagyon
De örökre engedj el
Átölelsz én búcsúzom, szívem
Itthagyom, s oldozz fel.

A szerelem elmúlt már,
Sohasem éreztem talán,
Szeretned nem kell rég,
Vedd el és adjál még nekem.

Búcsúzom, búcsúzol, és hagyom
Más vagyok, másról álmodom
Régi téves út tudom.
Búcsúzom, búcsúzol, és hagyom
Más vagyok, másképp gondolom
Mégis fáj, hogy változom.

Mégis fáj, hogy változom...

Éjjel rólad álmodom, hiszen
A szívemet otthagytam.
A szerelem elmúlt már,
Sohasem éreztem talán,
Szeretned nem kell rég,
Vedd el és adjál még nekem.

Búcsúzom, búcsúzol, és hagyom
Más vagyok, másról álmodom
Régi téves út tudom.
Búcsúzom, búcsúzol, és hagyom
Más vagyok, másról álmodom
Régi téves út tudom.

Mégis fáj, hogy változom...

Pillanat

Azon a hétfő délután,
olyan fél kettő után,
arra jöttél, s hirtelen
átrohantál a szívemen.
És én csak álltam s vártam, mit teszel,
De akkor:

refrén (2x):
Nem érdekelt semmi más,
csak ez a forró lángolás.
Szerelmes lettem egy perc alatt,
pedig csak épp, hogy láttalak.

Azon a hétfő délután,
talán fél kettő után,
eltűntél hirtelen,
rám se néztél, azt hiszem.
Viszont én
csak álltam s vártam boldogan,
hisz akkor:

refrén (2x)

Én, igen, én
csak álltam s vártam boldogan,
hisz akkor:

refrén (2x)

Holnaptól

Holnaptól minden emlék szép lehet,
Könnyektől bőrig ázva hozzám érkezel,
Szerelemre vágytál, a válasz újra fáj...

Talán mást ígért egy éj,
Talán mást ígért egy vágy,
Hol a mindíg izzó boldogság?

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Utamon engedj, ne félts!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Titkaim őrzöm, míg eljön az éj!

Megfáradt, néma tájon búcsúzom,
Szótlanul összeköthet néha a fájdalom...
Szerelemből emlék, bennünk él egy kép...

Talán mást ígért egy éj,
Talán mást ígért egy vágy,
Hol a mindíg izzó boldogság?

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Utamon engedj, ne félts!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Titkaim őrzöm, míg eljön az éj!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Utamon engedj, ne félts!

Szedj szét képekre, fénylő színekre,
Ha neked ez fáj, ne kérj!
Titkaim őrzöm, míg eljön az éj!

Hallja meg a világ

Váratlan jött, de ma utolért...

Csak keresem őt, ki szívemnek jár
S az élet nekem ígért
Itt valahol fönt a szerelem már
A csillagokban megírt

Vágytam rá már régen
Bárhogy vártam, kértem
Váratlan jött, de ma utolért

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át
Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át
Ez a boldogság ...

Még sohase volt igazi kék
A város felett az ég
A Nap meg a Hold nekem úgy szép
Ha láthatom a szemét

Vágytam rá már régen
Bárhogy vártam, kértem
Váratlan jött, de ma utolért

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át
Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át
Ez a boldogság...

Túl szép álom
Túl szép, mégis elhiszem
Tűz ég számon
Fáj úgy, fojt az érzelem

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át
Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át

Kiabálnék, hallja meg a világ!
A szerelem ma végre nálam járt
És forog a Föld, mert szeretem őt
Egy életen át
Kiabálnék, hallja meg a világ!
Nekem újra égig érnek a fák
És forog a Föld, mert láthatom őt
Egy életen át
Ez a boldogság ...

Oldal: Dalszövegek az ÁLOMTÁNC c. lemezéről
Lola Fan Site :) - © 2008 - 2024 - lolafan.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat